VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT
1054 Budapest, Alkotmány utca 3.
Telefon: +36 1 795 3310
E-mail: visz@nvi.hu
|
Tanuljuk a választási kampányt Levelet kaptam az alsóvadászi választási bizottságtól, hogy kifogásolják a jelen kampány-honlap tartalmát. De nem közölték, hogy pontosan mit kifogásoltak és nem érezem jogszerűnek. Trükkös nyilvánosság 5.
|
elmarasztaló 57/2019 (IX.26.) hvb határozat a határozat elemző olvasata |
A levél (57/2019 (IX.26.) sz hvb határozat) utal a "mellékelt" képekre a kifogásolt tartalmakról, azonban ezek a képek nem érkeztek meg, ezért is tanácstalan vagyok.
Meg azért is, hogy miként viselkedjek ebben a helyzetben jogszerűen.
Tehát a megyei és az országos választási irodának elküldtem az alsóvadászi választási bizottság alább is olvasható levelét és megkérdeztem tőlük, hogy szerintük mi a teendő?
Az az érzésem, hogy jogszerűtlen, a joggal visszaélő kifogásra épülő határozatról van szó.
Ha megérkezik a felettes hatósági válasz, azt is közzé fogom tenni.
Fáy Árpád
ki kell még tanulni a választási bizottságok, irodák, tájékoztató szolgálatok közti különbségeket
Első hatósági válaszlevél
Tisztelt Fáy Árpád!
A Nemzeti Választási Irodához címzett elektronikus megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Nemzeti Választási Iroda Választási Információs Szolgálata nem jogosult kifogást elbírálni.
Amennyiben a választásokkal kapcsolatban további kérdése van, azt a Nemzeti Választási Iroda (1054 Budapest, Alkotmány utca 3.) 36-1-795-3310 telefonszámán vagy a visz@nvi.hu e-mail címen teheti fel munkaidőben, hétfőtől csütörtökig 8.30-16.00 óra között, pénteken 8.30-13.30 között.
Tisztelettel:
|
|
VÁLASZTÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT 1054 Budapest, Alkotmány utca 3. Telefon: +36 1 795 3310 E-mail: visz@nvi.hu |
Az alsóvadászi választási bizottság 57/2019 (IX.26.) sz.
HATÁROZATA,
amelyről nem tudom, hogy mit kifogásolt és hogy jogszerűen tette-e és kifogását.
(A választási bizottság és választási iroda két külön intézmény itt a faluban is meg országosan is.)
a szövegben arab számmal jelölt
lábjegyzetek és a vastagon római számokkal jelölt végjegyzetek
itt az internetes honlapon egyaránt a szöveget követően jelennek meg
Alsóvadász Helyi Választási Bizottságának
57/2019.(IX.26.) számú határozata
kifogás elbírálásáról*
<<<((( a scennelt határozathoz fűzött megjegyzésekkel jól elkülöníthető szövegformában valamint kiemelésekkel és a szöveget áttekinthetőbbé tevő tagolásokkal a határozat értelmezése céljából –FÁ)))>>>
Alsóvadász Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) - 2019. szeptember 26. napján tartott ülésén Dr. Laczkó Csabáné Bakos Krisztina Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna egyéni listás képviselő jelöltek közös honlapján közzétett kampányanyagokkal kapcsolatban benyújtott kifogása tárgyában meghozta az alábbi
HATÁROZATOT
<<<(((Ki szövegezhette a határozatot, mert gyanú szerint
ezt a szöveget a bizottság készen kapta
– a jogértelmezés fonákságából következtetve -FÁ)))>>>
Alsóvadász Helyi Választási Bizottsága Dr. Laczkó Csabáné Bakos Krisztina által 2019.09.26. napján Alsóvadász község Helyi Választási Bizottságához benyújtott kifogásának helyt ad. Megállapítja a jogszabálysértés tényét, azt, hogy a Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna egyéni listás képviselőjelöltek közös honlapján közzétett kampányanyagok egy része sérti a kifogást benyújtó személyiségi jogait és a választásra jogosultakat megtévesztéssel befolyásolni törekszik. <<<(((mi a tényeket tettük közzé, az nem megtévesztés, tehát a kifogás megítélése megfordul, mert maga a kifogás egy megtévesztési kísérlet. -FÁ)))>>>
Egyidejűleg Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna egyéni listás képviselőjelölteket a további jogszabálysértéstől eltiltja és kötelezi nevezetteket a jogszabálysértő tartalom honlapról történő eltávolítására ezen határozat rövid úton történő kézbesítését követően azonnal, de legkésőbb a rövid úton történő kézbesítéstől számított 24 órán belül.
Ezen határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással,
A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon, azaz legkésőbb 2019. szeptember 29. napján 16 óráig megérkezzen.
<<<(((ez vasárnap délután, már utána vagyunk! De mi 27-én kaptuk meg! Átvételt aláírtuk, de a feltüntetett átvételi dátumot nem néztük meg, arról igazolást nem kaptunk, mobillal nem fényképeztük le. Viszont a telefonhívás, amelyen a határozatot átadó keresett minket, annak mobilos adata megvan és azon időpontként a „2019 szeptember 27. péntek délután 15:17” szerepel … ami után történt az átvétel. Ezzel az időzítéssel pénteken átadott határozatra a jogban járatlan elmarasztalt nem tud reagálni. -FÁ)))>>>
A határidő jogvesztő. <<<(((gondolom a joggal való nyilvánvaló visszaélés eseteire ez a határozat dátumozásától számított fellebbezési határidő nem feltétlenül érvényes. -FÁ)))>>>
A fellebbezésnek tartalmaznia kell
A fellebbezés tartalmazhatja
A fellebbezés illetékmentes.
INDOKOLÁS
Dr. Laczkó Csabáné Bakos Krisztina 2019.09.26. napján személyesen kifogást nyújtott be Alsóvadász Község Helyi Választási Bizottságához (továbbiakban HVB) Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna egyéni listás képviselőjelöltek saját honlapjukon közzétett kampányanyagokkal kapcsolatban. Kifogásában
· a Büntető Törvénykönyvrő1 szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk). 226[5]., 227[6]. és 350.§[7]-aira hivatkozott.
Kifogásában indoklásként az alábbiakat adta elő:
„Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna saját honlapján 2019. szeptemberében, legutóbb a tegnapi napon a mellékelt képernyőképek <<<(((a határozathoz nem adtak át mellékletet, tehát nem azonosítható be, hogy mi a kifogás tárgya, csak annak minősítése. -FÁ)))>>> tartalma szerint
· a választói akarat befolyásolására alkalmas,
· a választókat megtévesztő adatokat,
· korábbi levelezésből kiragadott szavakat más mondatkörnyezetbe helyezve, azok jelentését, értelmét eltorzítva tette ezt, (az Önkormányzat és a Kirendeltség működését hátrányos szemszögből beállítva),
· személyemre nézve kifejezetten lejárató, rágalmazó - s mivel aljegyzői mivoltomban kerültem megnevezésre, így - a Btk. 227. §-a, a becsületsértést is elkövetve, nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból, vagy célból, jelentős érdeksérelmet okozva tették mindezt.
A sérelmezett tevékenység folyamatos (Ve.209.§(2)).
A Btk. 350.§ (1) bekezdés e) pontja szerint (lentebb részletesen idézve) aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás során arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, (...) bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A csatolt dokumentumok adattartalma kifejezetten hivatkozik a 2019. október 13-ára kitűzött helyi önkormányzati képviselő és polgármester választásra, tehát bizonyítottan a választási akaratot befolyásoló, megtévesztő magatartás igazolt.
<<<(((de nem érthető, hogy mit talált megtévesztőnek? Egyébként a kifogásolt szöveg azonosítása nélkül is megjegyzendő, hogy a polgármester a jegyző munkáltatója, tehát bizonyos értelemben felelős a tevékenységéért egyrészt, azaz elég közvetlenül választási kérdés az aljegyző ténykedés - , másrészt itt speciális helyzet van, mert a kifogást tevő aljegyző, akinek jogszabályba ütköző tevékenységét korábban többször kifogásoltam én magam is (FÁ) például a kormányhivatalnál. Az aljegyző elvileg az aszalói jegyző megbízásából járhat el amit 2018-ban írásban közölt vele a kormányhivatal, hogy önállóan nem írhat alá - általában máig nem tünteti fel leveleiben, határozataiban, stb-stb. Valóban kifogás tárgya alá esik a tevékenysége sok tekintetben és sok alkalommal immár. Mindezt nem lehetne szóvá tenni egy önkormányzati választás alkalmával a kampány részeként?
A határozatban elmarasztaltként tehát az a meglátásom, hogy a kifogást emelő aljegyző kívánja a tevékenységét ért kritikát elhallgattatni egy választás alkalmával, amelynek egyik célja éppen az, hogy a választók, adott esetben Alsóvadász lakossága olyan önkormányzatot választhasson, amelynek tevékenységében reményei szerint a jelenlegi polgármester és aljegyzője visszásnak érzett tevékenysége nem folytatódik. Ez az értelme a választásnak, nem? És ezt a választási tájékoztatást célzó kritikai hangot kívánja a kifogást emelő aljegyző a kifogásával trükkös módon elhallgattatni. Tehát ha meglátásom igaz, akkor az aljegyző kifogásának és a neki helyt adó helyi választási bizottsági határozatnak éppen a választási szabadság korlátozása a tulajdonképpeni célja hamis látszat keltésével, megalapozatlan elmarasztalást célul kitűzve? -FÁ)))>>>
Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna honlapján egyéb helyeken többszörösen is szerepel személyemre tett, negatív jellegű kinyilatkoztatás (képernyőképek csatolva).” <<<(((képernyőképek nem voltak csatolva a jelen, megjegyzésekkel ellátott határozati szöveghez. A kritika nem a személyét hanem visszás tevékenységét érinti. -FÁ)))>>>
Kifogásához bizonyítékul csatolta nevezett képviselőjelöltek közös honlapjáról készült képernyőképeket a kifogás tárgyát képező szövegtartalommal. <<<(((ez a mondat miben különbözik az előző mondat zárójeles, egyébként tényszerűtlen megállapításától? -FÁ)))>>>
A Ve.208. § értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személyjogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve.209. § (1) bekezdés[8] szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz, (2) bekezdés szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
A Ve. 212. §[9] (1) szerint a kifogást írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani, a (2) bekezdés értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát, (3) bekezdése értelmében a kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A Ve.140. §[10] szerint Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, választási gyűlés. Továbbá a Ve. 141. §[11] szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
<<<(((Mintha bizonytalan lenne a helyi választási bizottság jelen határozata abban, hogy szabad-e illetve miként nem szabad a választói akaratot kampánytevékenység alatt befolyásolni. Pedig az ismételten hivatkozott jogszabályok kijelentik, hogy egyrészt a kampány célja a választói akarat befolyásolása, például a jogszabályban külön ki nem emelt, de a jelen esetben kifogásolt „választók tájékoztatásával”, másrészt hogy tilos módja a választói akarat befolyásolásának: erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással. Nem éppen a megtévesztés és a joggal való visszaélés kísérlete valósul meg a helyi választási bizottság jelen határozatában, amellyel éppen a választási kampány tájékoztatási funkcióját, tehát a majdani választói döntések megalapozottságához való hozzájárulást kívánja szűkíteni, „betiltani”? -FÁ)))>>>
A HVB megállapította, hogy
· a benyújtott kifogás rendelkezik a jogszabályban megkövetelt formai követelményekkel,
· a HVB hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik a kifogás elbírálására.
· A kérelemhez csatolt <<<(((és a határozatban elmarasztaltnak át nem adott -FÁ)))>>> képernyőképek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásban megjelölt honlap nevesítve Fáy Árpád és Fáyné Bruszt Anna képviselőjelöltek honlapja (továbbiakban honlap).
A HVB a kifogásolt cselekmény időpontját nem tudta megállapítani, de a megjelölt elektronikus honlapon megtekintette, a kifogásban megjelölt folyamatosságot megállapította. A kifogás benyújtása így határidőben történt, ezért azt érdemben bírálja el.
A jogszabálysértés ténye egyértelműen megállapítható a becsatolt bizonyítékok alapján: Ve. 141.§ szerinti kampánytevékenységnek minősített „minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából” folytatott tevékenység közé sorolta a honlap üzemeltetését, mely egyértelműen a megnevezett képviselőjelöltek kampányára szolgál.
A honlapon a kifogást benyújtó személyiségi jogait sértő, a választók megtévesztésére irányuló megfogalmazások szerepelnek több helyen, a jogsértés megvalósult. <<<(((Ezt az állítást nem igazolták a kifogásolt képernyőképekkel, illetve a helyi választási bizottság ezen állásfoglalását tévesnek tartom. -FÁ)))>>>
A HVB a jogsértéstől eltiltást azért alkalmazza, mert a kifogás elbírálásakor a kampánytevékenység még folytatható a választás napjáig, azaz 2019.10.13-ig.
A Ve. 208. (2) bekezdés d) pontja és a 209.§ alapján a HVB bírság kiszabására is jogosult, mely szerint a bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse. A HVB jelen esetben eltekint a bírság kiszabásától, mivel első alkalommal történt jogsértés.
A kérelmező beadványában megjelölte e-mail címét, amelyre a meghozott határozat kézbesítése rövid úton történik.
A HVB határozatát <<<(((hivatkozott jogszabályi szövegek végjegyzetbe másolva -FÁ)))>>>
· a Ve. 307/P.§ (1) bekezdés b)[i] pontjában kapott felhatalmazás alapján
· a Ve.208-209.§[ii],
· 43-49.§[iii].,
· 140.-14.§[iv], <<<(((ez talán a 140-141-es lehet elírva -FÁ)))>>>
· 212.§,[v]
· 214-219.§[vi]-ai alapján, valamint
· a Btk. 226-227.§[vii] és a 350.§[viii] figyelembe vételével hozta meg.
· A jogorvoslat lehetőségét a Ve.221.§[ix]-a biztosítja,
· amelynek részletes szabályait a Ve.223-225.§[x]- ok tartalmazzák;
· a jogorvoslat elbírálására jogosult választási szervet a Ve. 307.P.§ (2) bekezdés c) pontja[xi] határozza meg.
· Az illetékmentesség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33.§ (2) bekezdése 1.[xii] pontján alapul.
[1] XII. FEJEZET - A JOGORVOSLAT - 94. A kifogás benyújtása
208. § Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[2] 209. § * (1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
(3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
[3] 140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[4] 141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[5] Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése *
226/A. § * (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala *
226/B. § * (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) nagy nyilvánosság előtt, vagy
b) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
[6] Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
[7] XXXIV. FEJEZET - A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK - A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény *
350. § * (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, <<<(((? -FÁ)))>>> vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) *
[8] 209. § * (1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[9] 212. § (1) A kifogást írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) * a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
(3) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
[10] 140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[11] 141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[i] 138/K. A jogorvoslat
307/P. § * (1) A helyi választási bizottság dönt
a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,
b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik.
(2) A területi választási bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a megyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik,
b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,
c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,
b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
[ii] XII. FEJEZET - A JOGORVOSLAT - 94. A kifogás benyújtása
208. § Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
209. § * (1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
(3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
[iii] 21. A tényállás megállapítása
43. § (1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
(2) * A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
22. A választási bizottság döntése
44. § (1) * A választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
(2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
45. § (1) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.
(2) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagja csak a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal, egyéb ügyekben tanácskozási joggal vehet részt a Nemzeti Választási Bizottság ülésén.
23. A határozat
46. § A választási bizottság határozata tartalmazza
a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
b) a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,
c) a rendelkező részben
ca) a választási bizottság döntését,
cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,
d) az indokolásban
da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,
e) a döntéshozatal idejét,
f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.
47. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.
(2) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt.
24. A határozat közlése
48. § (1) * A határozatot - ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése
a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,
b) telefaxon,
c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail) vagy
d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon
történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.
(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
(3) A határozatot - ha a közlésre az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor - a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot - a polgár eltérő rendelkezése hiányában - az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni.
49. § (1) A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.
(2) * A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. Nem minősül személyes adatnak a jelölt, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék neve.
[iv] 140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[v] 212. § (1) A kifogást írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) * a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
(3) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
214. § * (1) A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított harmadik napon dönt.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság a választási kampány szabályainak az általános választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt.
215. § A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
216. § A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.
217. § (1) A választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
(2) Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának - személyes adatokat nem tartalmazó - másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot.
(3) A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi vagy - ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn - az ügy érdemében határozatot hoz.
218. § (1) A választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad
a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,
b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,
c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,
d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a 124. § (2) bekezdésében és a 155. §-ban foglalt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat.
219. § (1) A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(2) A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.
(3) A bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése *
226/A. § * (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala *
226/B. § * (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) nagy nyilvánosság előtt, vagy
b) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény *
350. § * (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során
a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,
c) jogosultság nélkül szavaz,
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik,
f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,
g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,
h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,
i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
221. § * (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
223. § (1) A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
(2) Nem nyújthat be fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja.
(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
224. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.
(2) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
(3) A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) * a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
225. § A fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
307/P. § * (1) A helyi választási bizottság dönt
a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,
b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik.
(2) A területi választási bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a megyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik,
b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,
c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,
b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
33. § (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.
(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;